Mejibray - Nephentes

Íme, most egy olyan anyag, melynek megjelenéséről nem is tudom igazán elmondani, hogy vártam-e, vagy nem. Az a meglátásom (persze ez magánvélemény), hogy a Mejibray-nek nem szabadna komplett albumokban gondolkodnia, mert ilyen dalmennyiség esetén kissé egysíkúvá válnak kiadványaik, viszont single-méretű megjelenéseiket általában sikerül tisztességesen megalkotniuk. Ha még hozzáadom, hogy a 'The 420 - Theatrical Roses' albumot megelőző 'Theatrical Blue Black' single-t is eléggé vontatottnak találtam, igencsak szájhúzogatva ültem le meghallgatni a 'Nephentes'-t. Na de azért a Mejibray mégis csak Mejibray...

Valami azonban mégiscsak visszavezette őket az ezt megelőző útra, mely szerencsének következtében az új single-t ismét csak jó értékeléssel tudom jellemezni. A dalok ismét dalok, nemcsak a saját maguk által kreált panel-riff/dallam sablonok. Minden szempontból élvezhető anyag tárult elénk.

Dalok és értékelésük:

Nephentes - na, kábé így kell megírni egy Mejibray-slágerdalt. Valami van benne, amitől működik, ugyanúgy, ahogy a korábbi dalaik. Koichi játéka ebben kimondottan nagyon tetszik. 10/10.

Genzai no Ringo - ez is egy jó, őrült döngölés, kicsit elvontabb, mint a Nephentes, de még nem súrolja az élvezhetőség küszöbét. Ez a csikorgó-bugyborékoló hangeffektusok, melyeket Tsuzuku kienged magából, kifejezetten viccesek. :D 10/10.

Isago no Kaerishi Kimi Hashiru - azt hittem, balladát tesznek be harmadjára, de nem tették. Szerencsére. Ez a single tempóban legmérsékeltebb dala, ám az énektémák itt a legszolidabbak. Nagyon jó a felépítése, jó a refrén. 10/10.

Ezúttal ismét egy nagy-nagy dicsérettel tudom zárni az értékelésemet, megnyugodva abban a tudatban, hogy a Mejibray-ből nem fogyott még el a patron. Az ég tartsa meg a jó szokásukat :D

Nephentes PV: