Július 10-én ünnepli születésnapját Chiba Yusuke, a japán punk-rock legendás figurája, a Thee Michelle Gun Elephant, a Rosso és a The Birthday együttes énekese, aki olyannyira ikonikus figurává tudott válni az indie zenék világában, hogy már jó 10 évvel ezelőtt is akciófigurákat készítettek becses személye képére.
És hogy ne csak a száraz életrajzi tényekről beszéljek, elmesélem személyes élményeimet erről az emberről. A Youtube ajánlatában találkoztam először a Tokyo Ska Paradise Orchestra felvételével - mely együttesről azt kell tudni, hogy állandó énekest sosem használtak, mindig felkértek vendégzenészként valakit egy-egy album elkészítéséhez -, s a zseniális 'Kanaria Naku Sora'-ban láttam őt először megjelenni.
Rögtön a szívemhez kellett kapnom a láttán. Számomra, aki addig a visual kei hangzás-, és látványvilágával volt többnyire dolgom, sokkoló volt a látvány, hogy ki a fészkes fene lehet ez a tökfeketébe öltözött, szétesett csöves figura, aki úgy mozog a színpadon, mintha marionettbábu lenne, és látszólag olyan magas ívben szarik az egész produkcióra, ahogy van. Eszébe se jut viselkedni, netalán bájosan mosolyogni (ne feledjük, akkor még a rózsaszín-cuki oshare-fiúk voltak divatban vk téren...). Mivel akkor még a japán nyelvből mínusz hatos szinten mozogtam, igen sok fordítózás és találgatás kellett hozzá, hogy rájöjjek, mi is a banda neve, és hogy ki ez a fickó, aki látszólag nem hozzájuk tartozik. Végezetül azonban sok napos izgalom után kiderítettem, hogy ő Chiba Yusuke, a Thee Michelle Gun Elephant (akkor már Rosso) énekese.
Az első sokk: a Kanaria Naku Sora
Ezután jött a totális szerelem fázisa. Mivel sosem tagadtam le, hogy nagyon vonzódom a punkzenéhez, a Thee Michelle Gun Elephant zenéje,megjelenése, színpadi fellépéseik hangulata teljesen magával ragadott. Olyan sokáig betöltötték a mindennapjaimat, hogy ma is csak úgy tudok visszagondolni rájuk, mint arra a csapatra, aki meghatározó szerepet játszott az életemben. Sokáig követtem végig a tagok, közöttük Chiba Yusuke pályafutását. Egészen pár évvel ezelőttig meglehetősen aktív volt. Mostanában nem tudom,mi van vele, kicsit mintha kiírta volna magát a köztudatból. (Plusz háttérinformáció: basszerosuk, Ueno Koji jelenleg a The Hiatus nevű, elég úttörő indie-rock csapatban, dobosuk, Kuhara Kazuyuki hősünkkel együtt a The Birthday-ben zenél, gitárosuk, Futoshi Abe pedig 2009-ben, 44 évesen elhalálozott...)
Kedvenc live felvételem: Jenny
Pedig Chiba Yusuke elpusztíthatatlan. Borízű hangjával, a normákra semmit sem adó, 'leszarom'-magatartásával, féktelen színpadi vergődésével maga a PUNK szellemiség megtestesítője a számomra. Nyugati zenében sem ismertem olyat, aki nagyobb átéléssel tudta volna interpretálni ezt a műfajt. Ő az, aki nem szép, nem elegáns, és egyáltalán, semmi nincs benne a fantasztikus hangján kívül, mégis fel tudja szögezni a magamfajta szívét örökre a rajongás legnagyobb, legerősebb fájára.
Rosso - Sharon
Ez a pasi annyira ronda, lepattant, és igénytelen, hogy ilyen a világban nincs még egy. Na és a hangja...
The Birthday - Calendar Girl
Annyira tehetséges, hogy még éneklés közben is tud szimultán sört inni és cigarettázni
Szóval, isten éltessen téged továbbra is, vén dög. Bújj már elő a patkányfészkedből, és csinálj valamit, mert nagyon hiányzol. Maradj velünk mindörökre.
Azt hiszem új hallgatnivalót találtam, e mellett erről a bejegyzésről a Merry együttes énekese jutott eszembe, akit színpadi produkciói alapján szintén az igénytelen vadállatok közé sorolnék. Ha nem ismered őket, akkor szívesen ajánlok pár felvételt. :)
VálaszTörlés