Életem értelmei

Rájöttem, hogy ezen a blogomon még nem írtam egy igazán jelentős fanposztot életem értelmeiről, vagyis azokról a zenészekről, akik meghatározó kedvenceimmé váltak az alatt a nagyjából 7 év alatt, amióta elkezdtem a visual kei műfajt hallgatni. Bemutatnám hát ezeket az emberkéket, remélve, hogy rajtam kívül még legalább ötezer lelkes rajongót szerzek be mindegyiküknek...

Balról-jobbra, azaz időrendi sorrendben jöjjenek tehát a nagy jrock szerelmeim:

1. Klaha, ének, Malice Mizer

2007-ben, amikor elkezdtem ezt a műfajt hallgatni, rögtön első számú kedvencemmé vált a Malice Mizer harmadik vokalistája, Klaha. Számomra ő volt a gót herceg prototípusa, elegáns, szép, emellett szerintem métánytalanul mellőzött. Énekesi kvalitásai miatt több megbecsülést érdemelt volna, senki sem csodálkozott, hogy otthagyta az egész zeneipart úgy, ahogy van, és remélem, ma boldog családi életet él, és megtalálta a helyét a világban.

2. Isshi, ének, Kagrra (Shinohara Hitoshi 1978-2011)

A Kagrra különleges hangú, iszonyúan tehetséges és elvont énekese 2011-ben bekövetkezett haláláig betöltötte a mindennapjaimat. Ma is betöltené. Őt nem lehet elfelejteni.

3. Kousuke, basszusgitár, Deathgaze

Mindenki imádott kis ganajtúró bogara a tipikus példa arra, hogy nem kell mindenkinek szépnek és finom lelkűnek lennie.. Ő szinte az egyetlen, aki megengedheti magának, hogy olyan neveletlen, vad és gusztustalan legyen, amilyen senki más a visual kei színtéren. Ezt személyesen is tapasztalhattam 2013-ban a bécsi koncertjükön. Mindezen allűrjei mellett kiváló basszusgitáros.

4. Tomo, dobok, BORN

A BORN dobosa és főnöke elsősorban azért vált kedvencemmé, mert saját rossz és jó tulajdonságaimat egy az egyben ki tudom vetíteni rá. Azért tudok iszonyúan dühös lenni becses személyére néha, mert saját magam hülye húzásait látom viszont tőle. Erre mondják azt, hogy tuti, jó lelki társak lennénk, ha...(ki nem nyírnánk egymást. Két dudás egy csárdában...) Szeptemberben azt hiszem, látni fogom élőben is :D

5. Toshi, basszusgitár, ex-Anonymous Confederate Ensemble, Femme Fatale

Nem mondok róla semmit. Aki látta koncerten, az tudja, hogy a zsigerekig hatolóan jó pasas, szexuális kisugárzása életveszélyes bármilyen nőnemű (és nem csak nőnemű) egyedre. Mellesleg elsőrangú basszusgitáros. Igen, van hibája is: szegény reménytelenül buta xD.

6. Maki, ének, Alsdead

Akik ismernek, tudják, hogy alapból nem vonzanak az ilyen túl hideg, túl okos, túl jólnevelt porcelán tündérkék, de Maki egyszerűen elementárisan jó énekes. Halálosan szerelmes vagyok a hangjába, az előadásmódjába, a színpadi megjelenésébe. Remélem, látom egyszer saját szememmel is...

7. Kuga Shingo, ének, Liphlich:

Ő az egyetlen, aki nagy formátumú egyéniségével betölti az Isshi halála óta keletkezett űrt bennem. Ilyen művészek nagyon ritkán születnek csak a világra. Emellett nem tudok rá mást mondani: ez a fickó hihetetlenül szép és ártatlan, akár egy játékbaba, akit a világ szennye nem érinthet. Mérhetetlenül örülök, hogy felépült komplikált betegségéből, melyre akár rámehetett volna a pályája is.