Nos,
kevéske napi adatkeretemet áldoztam rá arra, hogy megismerjem a Liv’ert nevű
banda új single-jét, mely július 30-án jelent meg. Bevallom, ők voltak az egyik
olyan csapat mostanában, akik nagyon hamar felkerültek a toplistámra a cuccaikkal,
s szerencsémre pont akkor, mikor egy új, kétdalos kiadványt készültek piacra
dobni.
A single egyáltalán nem szolgált rá a csalódásomra, szóval
megérte rá kemény megabájtokat áldozni J
Számok és
értékelésük:
D.I.S.: Picit szokatlan, hogy
elektronikus elemekkel indít a dal, mert ez nemigen vall a Liv’ert-re, de
azután előkerülnek a szokott gitárharmóniák és a zongorakíséret. A nóta kicsit
melankolikus, lassabb tempójú, s talán azt az egy hibát találom benne, hogy
mintha az ének alulkevert lenne, alig hallani Mukuro hangját. Szerencsére szép
dallamvezetést találunk benne, nem vágja szét az egészet hörgéssel. 10/9.
Fears: Azt hittem, másodiknak valami
eszement őrjöngést raknak fel, mivel eddig ezen koncepció mentén haladtak, s a
cím is ezt sugallta, de mégsem. Ez tempósabb, mint az előző, egy dobfelütéssel
indít, s bár az ének első sora vérhányás, de aztán egész jó témába vált át. A
refrénben érzek tipikus Liv’ert-es jegyeket, ha mondhatok ilyet rövid
munkásságuk alapján. Nekem ez az erősebb dal a single-ről. 10/10.
Nem
tudok egyszerűen mást mondani rá, hogy tetszik. Muszáj vagyok mindenkivel
tudatni, hogy jobban oda kellene figyelni rájuk, mert megérdemlik, hogy még
sokáig velünk legyenek és gyártsák a jó kis zenéket.
Szóval
ezennel megalapítom az egyszemélyes Liv’ert fanklubot, és várom a csatlakozókat
J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése