Születésnapomra

Nem is tudom, mit mondjak most így, születésnapomon magamról és az életemről. Ahogyan tavaly is, az idén is pont ezen a napon jöttek közbe ’irtó fontos’ családi események, melynek következtében rólam elterelődött a figyelem. Nem vagyok egy hisztis alkat, de azért úgy gondolom, évente én is megérdemelnék egy olyan napot, amikor én vagyok a központban.

Az idén a költözés miatt nem kerülhetett sor az ünneplésre, pontosabban már július végén megkaptam az ajándékomat (mely ugye a Rock and Read Magazine 53. száma és a Liphlich Grateful Nonsense minialbuma volt), így valahogy nem is érzem, hogy ez a mai ünnep. Hajnalban keltem, elmentem dolgozni egy új munkahelyre, ahol senki sem tud rólam szinte semmit, így hát nem is várhattam el, hogy bármi is történjen. Régi barátaim és imerőseim mentségére szóljon, hogy nagyon sokan felköszöntöttek régi lakó-, és munkahelyemről.

Így tehát most ünneplek. Itt ülök tök egyedül, és épp a Deathgaze új albumát próbálom leszedni, és olcsó repülőjegyet keresek Párizsba, hogy el tudjak menni a BORN koncertjére. Egy darabig úgy nézett ki, ezt is le kell mondanom, de szerencsére most a végén összeértek a dolgok, s ha nem is maradhatok Franciaországban annyi ideig, amennyit terveztem, a koncertet meg fogom tudni látogatni.

Gondolatban az összes augusztusi szülinapos kedvencemnek gratulálok: Shindo Wataru-nak (Liphlich), Seth-nek (ex-Moi dix Mois), Yu~ki-nak (ex-Malice Mizer), Nao-nak (heidi), Tohma-nak (D.I.D.), Ai-nak (Deathgaze), Tatsurou-nak (Mucc) és Sujk-nak (ex-Deluhi, Undivide). Isten éltessen titeket is, fiúk.