Már
elég régen itt parkol nálam az Arlequin együttes új, háromdalos single-je, de
még csak most jutott eszembe, hogy írni is kellene róla valamit. Az Arlequin
nevű fiatal csapat mindeddig feltétlen bizalmamat bírta, mert nagyon jó színvonalú,
lendületes muzsikát tudtak alkotni, s minden nótájukban fel tudtam fedezni
valami szeretnivalót.
Azt
hiszem, most sem tudnék semmi mást elmondani az új alkotásukról: elégedett
vagyok vele.
Dalok és értékelésük:
Haka Ana – a címadó dal gyors, lendületes,
némi torzított-hörgéses énekkel indít, de aztán visszatérnek a hozzájuk
megszokott dallamokhoz. Ez az a szám, mely az Arlequin hagyományokat követi,
nagyon jellegzetes, jó a gitár, a basszusgitár, az ének, minden. A dalhoz
készített videó is megnyerte a tetszésemet. 10/10.
Apoptosis – ez kicsit meglepett, talán
túl kemény, húzós a téma, amivel kezd, olyan végtelenül egyszerű, ami hamar
megragad az agytekervényeidbe. Aztán jönnek hörgések, csordában ordibálások,
sőt, dallamok is, szóval nem mondhatjuk, hogy nem pakoltak bele mindent, amit
csak lehetett. 10/10.
Ribido – egyszerűen imádom az elején
Tamon dobfelütését… sajnos maga a nóta úgy érzem, a legkevésbé sikerült a három
közül, talán ez egy kicsit olyan, melyet túl sokat hallottam már másoktól. Ezért
ez csak 10/7.
A
Ribido kisiklása ellenére még mindig nagyon erősnek érzem ezt a kiadványt is,
mely arra sarkall, hogy továbbra is a pártjukat fogjam. Messze a legjobbnak
találom őket a mostani feltörekvő csapatok között, s bízom benne, hogy
véleményem nem fog megváltozni a jövőben.
Hallgassátok
meg hát ti is:
Haka
Ana PV
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése