BORN előtt

Akkor most egy újabb kis nyavalygás következik a részemről. Tudom, vannak, akik szívesen lennének a helyemben, mert sokan nagyon reménykedtek benne, hogy zseniálisan őrült kedvencünk, a BORN együttes legalább megközelíti Európa ezen felét, s ezen csalódottak számára talán kicsit túlzó a paranoiám, de meg kell, hogy mondjam, rettenetesen stresszelek hosszú utazások előtt. Akkor is, ha nem egy egyszeri, soha vissza nem térő alkalomról, például egy koncertről van szó.

Költözésem és munkahelyváltásom miatt nagyon sokáig lógott a levegőben, hogy egyáltalán lesz-e valami ebből a buliból. Bevallom, úgy gondoltam, hogy ha már egyszer Párizsig elmászok, akkor nem ennyi időt fogok ott tölteni, de muszáj volt kompromisszumokat kötnöm, hogy a céljaimat is elérjem, és az új melóhelyen se mutatkozzak be úgy, mint egy követelőző, variálós valaki, aki alig teszi be a seggét, máris hosszú szabadságokat akar magának. (Vannak helyek, ahol az első hónapokban el se engednek, csak végszükséglet esetén…). Végül is egy hosszított hétvégét tudok ott tölteni, melyben lesz kétszer fél nap kötetlen program, melyet rég nem látott keresztanyámmal fogok tölteni, lesz a koncert, nagyon kevés alvás szombat éjjel, és egy fárasztó út visszafelé. A pozitívum annyi, hogy már nem Szabolcs megyébe kell visszatérnem (egy óra reptéri transzfer-két óra repülés+budapesti tömegközlekedés+ 4 óra vonat), mintegy két órát meg tudok spórolni.

Rettenetesen várom a BORN-t. Jobban örültem volna, ha nem csapják még mellé a Lycaon-t is, de gondolom, itt inkább anyagi megfontolások játszottak közre. A Lycaon is egy elég népszerű visual kei csapatnak mondható, sajnos, nagyon nem tudtam velük megbarátkozni. Nálam az ’elmegy háttérzenének’ kategóriába fér csak bele, s bízom, hogy ők fognak előbb játszani, mialatt én ihatok egy sört, vagy vásárolhatok nyugiban a merchandise-pultnál. Autogramosztás biztosan nem lesz, nem is számítok ilyesmire, de remélem, hogy azért adódnak momentumok, melyekről a későbbiekben beszámolhatok J

Felderültem, mert mindeddig kifejezetten rossz időt jósoltak Párizsba, masszív esővel és 11 fokos minimum éjszakai hőmérséklettel, de a mai nap már úgy látszik, finomítottak az előjelzésen. Borús lesz az ég, de nem ír jelentős csapadékot, így úgy néz ki, talán messze a legjobb koncertidőt fogom ki az utóbbi 5 évben, amióta japán bandák bulijaira járok (mi is volt eddig? Despa – hideg. MUCC – folyamatosan szemerkélő, áztató eső. Screw, ACE – borzasztó hideg szél, Deathgaze – húszpercenként változó időjárás az enyhe melegtől kezdve a hideg, szeles momentumokig, amikor állandóan fel-le kell venned a pulcsit, heidi – napközben enyhe kora tavasz rövidujjúban, éjjel csontig hasító tél két pulóverben, télikabátban.)

Apropó, nagyon remélem, hogy a support-basszerosuk, Mio tud velük jönni, mert ez mindeddig nem nagyon derült ki. Mio már majdnem két éve játszik velük, de eddig eléggé igyekeztek eldugni a nyilvánosság elől. Nagyon kellene már, hogy hivatalos tagnak nyilvánítsák, mivel eléggé úgy tűnik, a többiek sem akarnak mást helyette.

Mindenki szorítson értem, hogy semmi se jöjjön közbe, és legyen legalább egy magyar, aki hazatér, és elmondhassa, látta a BORN-t élőben. Ígérem, nem maradnak el a beszámolók.